A jelenlegi külpolitikai helyzet, az oroszországi szankcióknak köszönhetően becsődölt Sberbank ügye, a növekvő infláció és a körvonalazódó gazdasági válság, mind mind egyfajta szorongást okoznak a háztartások megtakarításainak tervezésével kapcsolatban. Egyre többen érzik úgy, hogy külföldi valutára váltva, a bankon kívül van a legnagyobb biztonságban a pénzük.
A gyermekes családok érthetően aggódnak, hiszen legtöbbjüknek hiteleik vannak, ha valamelyik szülő kiesik a munkából, vagy döcög a vállalkozása könnyen bajba juthatnak. Féltik a gyermek(ek) számára félretett pénzt.
De Valóban az a legjobb megoldás, ha készpénzben tartjuk a megtakarításainkat? Nem árt tudni, hogy megtakarításunkat nemcsak a bank maga garantálja. A bankbetéteket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) védi, ügyfelenként és bankonként százezer euróig, azaz jelenleg már mintegy 38 millió forintig (kivétel MKB Bank-Budapest bank! lásd a témában írt highlightomat.)
Mi lesz, ha elfogy az OBA pénze?
Ahogy egyébként az összes többi európai uniós országban is. Ez a betétbiztosítási rendszer “kötelező”, az európai pénzügyi rendszer fontos része.
Ha véletlenül az OBA nem tudna fizetni, akkor is vannak különböző lehetőségei arra, hogy pénzhez jusson (például kötvény bocsáthat ki, hitelt vehet fel). De még ha ezeket a lehetőségeket ki is meríti, egy nagyobb bank vagy több bank együttes csődje esetén nem elég a pénze, akkor is nagyon valószínű, hogy a magyar állam valamilyen módon beszállna a betétesek megmentése érdekében.
Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor az összes többi bankot is megrohanhatják a betétesek, és gyakorlatilag összedőlhet az ország pénzügyi rendszere.
A Sberbank végelszámolása kapcsán már meg is kezdődtek a kártalanítási kifizetések, alig 6 munkanappal a bank engedélyének visszavonása után. Ez is azt bizonyítja, hogy a bankbetétek válság idején is maximális biztonságban vannak.
Azért százezer eurónál többet lehetőleg ne tartsunk egyetlen bankban sem!
A statisztikák szerint, minden második ember csak akkor nyugodt, ha otthon van a pénze, 28% nem bízik a bankokban, és 25% fél attól, hogy a befektetéseit teljesen elveszíthetné.
A készpénz legnagyobb előnye a nevében rejlik. Mindig rendelkezésre áll, kéznél van! Ugyanakkor a készpénzzel számos kockázat is együtt jár: elhagyhatjuk, megsemmisülhet vagy akár el is lophatják, és egyik esetben sem vonatkozik rá semmilyen biztosítás vagy garancia. A készpénzes tranzakciók lebonyolítása is kevésbé kényelmes, összehasonlítva egy kártyás vásárlással vagy átutalással, főként az azonnali fizetési rendszer bevezetése óta. Ráadásul az egyre növekvő infláció folyamatosan csökkenti a készpénz reálértékét, ami 2022-ben különösen erősen érezhető lesz.
De akkor mit tegyünk, mi várható a jövőben?
„Aki 2022-ben úgy dönt, hogy bankbetét helyett készpénzben tartja a megtakarítását, nagyon erős kockázatot vállal az infláció frontján. Elképzelhető, hogy 2022-ben magasan 5% felett lesz az áremelkedés mértéke, tehát erőteljesebb drágulásra is számíthatunk a 2021-ben tapasztaltnál. A készpénzes megtakarításokon elért reálveszteség tehát fájdalmasabb lehet, mint amihez a korábbi években hozzászokhattunk. Ilyen körülmények között, és a pénzügyi rendszer várható zavartalan működése esetén a készpénz lehet az egyik legrosszabb befektetés, ezért befektetőként érdemes lehet minimálisra csökkenteni az ilyen jellegű kitettségeket. Hasonlóan erős értékvesztést szenvedhetnek el a bankszámlákon lekötetlenül tartott pénzösszegek, de a lekötött betétek is csak elvétve kínálnak 0,25%-nál magasabb éves kamatot, a kamatkörnyezet hónapok óta tartó emelkedése ellenére. A pénzügyi rendszer stabilitása jelenleg megkérdőjelezhetetlen, ezért a racionális érvek nem amellett szólnak, hogy idén a készpénz lehetne a nyerő befektetés.” (Bankmonitor -Sule Szigeti Bulcsú)
Írta: Kalocsai Berczy Marianna